2011. augusztus 15., hétfő

Nektarinos nevetés


Az egyik kedvenc sorozatomban a nő az első szamovárból teázós randevújuk után ezt írja a férfiról: a csókja édes volt és cseresznye ízű. A cseresznyés csókot nem kell sokat magyarázni. A nektarinos nevetéssel kapcsolatban azonban úgy érzem tartozom pár szóval. Ez egy közvetett ízre utalás, némi nyelvtani játékkal meghintve. Nem is lehetne gyönyörűbb dupla csavar. Ha belegondolunk nem is butaság elképzelni a nektarinos nevetést. Egy kedves, sima és pozsgás, természetes, amolyan jó ízű kacagást. Én már ettem ilyen nevetést - és te?

Hozzávalók (hagyományos tepsinyi)

  • 21 dkg vaj
  • 30 dkg liszt
  • 1 evőkanál porcukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 3 tojássárgája
  • csipet só
  • 4 tojásfehérje
  • 19 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • löket citromlé


A vajat, a liszttel, a porcukorral, egy zacskó vaníliás cukorral, a sütőporral, egy csipet sóval és 3 tojássárgájával keverd össze. 
Gyúrd meg jól a tálban, majd a kivajazott/kizsírozott tepsibe 8 kis labda formájában simítgasd el úgy a gombócokat, hogy összeérjenek és egységes képet kapj.
A tésztát süsd aranysárgára 20-25 percig 170 C°-on.
4 tojásfehérjét verj kemény habbá a löketnyi citromlével. Ezután folyamatosan add hozzá a cukrokat.
Ha kész a tészta, a habot tedd a tetejére. Egyengesd el szépen, majd erre tedd rá a felvágott nektarint. 
Természetesen más gyümölccsel is nagyon ízletes. 
20 percig 150 C°-on szárítsd a habos süteményt.
Hogy ne barnuljon meg a barack, kend le zselatinnal.
Szeleteld négyszögletes darabokra, a többit nem is írom, tudod te is... :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése