Diót kaptunk. Diófáról. Ennek örömére és tiszteletére gondoltam keverek egy amolyan természetközeli édességet. Természetközelinek nevezem azt a desszertet, amiben olajos magvak vannak, de mégsem törik el a fogam a hanyagul rajta hagyott héjon, valamint a gyanúsan édes ízt nem kíséri valamilyen ismeretlen, karcos és maró kín. (Természetesen most általánosítok, ami egy nagyon csúnya dolog, nem is szeretem.) Mint minden muffinomhoz, ehhez is süteményre szabott kapszlit választottam: újrahasznosított papírból gyártottat. Anyukám a piacon birsalmasajtot vásárolt a dióhoz, én fahéjat és nagyon jó minőségű, magas kakaótartalmú étcsokoládét képzeltem hozzá.
Hozzávalók (kb. 20 formához)
- 12,5 dkg liszt
- 12,5 dkg cukor
- 12,5 dkg puha vaj/margarin
- 2 tojás
- 1 teáskanál sütőpor
- 1/2 teáskanál szóbabikarbóna
- 1 zacskó vaniliás cukor
- 1 csipet só
- kb. 0,5 dl tej
A lisztet keverjük össze a sütőporral, a szódabikarbónával és a csipet sóval, adjuk hozzá a cukrot, a kis kockákra vágott vagy tördelt vajat/margarint, a vaníliás cukrot és az enyhén felvert tojásokat. Robotgéppel közepes fokozaton keverjük össze a tésztát és fokozatosan adjunk hozzá annyi tejet, hogy a gép szépen tudja forgatni a tésztát. Nem kell sokáig robotolni, mert nyúlós lesz. Ez kb. 3 perc.
A kizsírozott/olajozott/vajazott/margarinozott muffintepsi vagy kapszli háromnegyedéig kanalazzuk.
A kizsírozott/olajozott/vajazott/margarinozott muffintepsi vagy kapszli háromnegyedéig kanalazzuk.
Előmelegített sütőben 160°C-on, 20 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük: az édességünk akkor sült meg, ha a fogvájóhoz nem ragad tészta.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése