Holnap vízkereszt - hivatalosan véget ér a karácsonyi ünnepkör és ezzel a zibi-baba-zaba. :(
Zárásként szeretném megosztani a Nagynéném isteni mézeskalácsát. Ő egy az igazi pre-gasztroblog nemzedék csillagai közül, mivel - megállapítása szerint - kizárólag az által papírra vésett receptek érnek valamit is édesanyukám gyűjteményében. Szóóóval... volt kitől örökölnöm ambíciózus hajlamomat a tepsik terén. ;)
A családi történethez elengedhetetlenül hozzátartozik a mézeskalácsozás mindenkori utóélete; egyesszámban, mivel udvariaskodásunk eredményeként a dobozban mindig csak egy mézi marad. :D De az mindig!
Boldog új évet mindenkinek!
Hozzávalók (1 kg mézeskalácshoz)
- 60 dkg finomliszt
- 20 dkg porcukor
- 2 kávéskanál szódabikarbónát
- 1 kávéskanál mézes fűszerkeverék
- 2 tojás
- 2 evőkanál puha margarin
- 20 dkg méz
A cukormázhoz
- 1 tojásfehérje
- 12 dkg porcukor
A lisztet és a porcukrot szitáld át és keverd össze a szódabikarbónáttal és a mézes fűszerkeverékkel.
A tojásokat a margarinnal és a mézzel alaposan keverd ki, aztán add hozzá a porszerű anyaghoz.
Jól dolgozd össze, majd alufóliába csomagolva legalább egy napig hideg helyen hagyd állni.
Nyújtsd 3mm vastagságúra, majd tedd kikent vagy sütőpapírral bélelt sütőlapra.
Előmelegített sütőben néhány perc alatt süsd meg.
A mázhoz a tojásfehérjékből és a porcukorból verj kemény habot, majd nyomózsákkal, vagy egy levágott zacskó csücskéből kinyomva díszítsd kedvedre a sütiket.
Minél tovább áll, annál puhább lesz!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése